Szekeresnek – jevgenyij fedorov, a hajószakács

hajószakács vagyok.

tudod, szekeres, nehéz a hajószakács dolga, átkozottul nehéz.

mindennap bedobnak valakit a vízbe, és a cápák...na érted.

elhatároztam, hogy egyszer meglépek.

a jövő hónapban kikötünk bantuföldön, és én nem térek vissza többé a kikötőbe.

fogalmam sincs a bantu viszonyokról, de ha túléltem azt, amit eddig túléltem, akkor ott is elkavarok - hacsak egy fúvócső a szívembe nem röppenti a halál keserű üzenetét.

de hagyjuk a fúvócsöveket, jobban érdekel, hogy...

legyen inkább monaco.

de az meg úgy hangzik mint a mónika.

sose szerettem a mónikákat.

igaz, hogy csak egyet ismertem.

ausztráliába kéne inkább menni, az úgy hangzik, mint a pista.

a pisták általában nagyon rendesek.

persze túlzás volna ezt valamiféle általános igazságként kijelenteni, hiszen pistából is csak egyet ismertem, és végülis nem tudhatom, hogy igazat mondott-e, jenő is lehetett, aki pistaként adta el magát.sose fogom megtudni.
az igazság rejtelmes dolog.